A szilveszterek szenvedõ áldozatai

Állatorvos vagyok, 15 éve dolgozom a kisállatpraxisban és ugyanennyi ideje foglalkozom kutyák idegrendszeri megbetegedéseivel. Elsõsorban a szorongásos kórképeivel, pániktüneteivel és epilepsziás tünetegyütteseivel.
Állatorvosi gyakorlati munkám során egyre gyakrabban a pánikbetegség rendkívül változatos és sokszínû tünettanával találkozom. Több mint egy évtizedes tapasztalatom és a kis betegek heteken, hónapokon áttörténõ megfigyelésének eredményeként, valamint a tulajdonosok, szinte naponkénti beszámolójának segítségével tudom elkülöníteni, hogy pszichiátriai tünetekrõl, fájdalom tünektrõl, bizonyos típusú epilepsziák, görcsökkel nem járó kórformáiról vagy úgynevezett álrohamokról van-e szó.
Gazdagítják a neurológiai tüneteket az ú.n. alkalmi rohamok és az ezt követõen vagy önállóan, hirtelen jelentkezõ – a tulajdonosok számára rémisztõ tüneteket produkáló- valódi epilepsziák.

Azt hiszem, ezek után érthetõ, hogy az állatorvosnak a mindennapi munkája során arra is kell gondolnia, hogy a kutya is ugyanúgy szenved a szorongásoktól, a pánikrohamoktól, a fóbiáktól és még számtalan pszichiátriai betegségtõl mint az ember. Ebben rejlik munkánk szépsége is, hiszen az állat csak a testével beszél, a személyiségzavarokkal, a megváltozott viselkedéssel, az elvesztett szobatisztasággal, a váratlan, agresszív megnyilvánulással, furcsa szokások és szokatlan testhelyzetek felvételével. Csak meg kell értenünk, hogy az állat „ mirõl mesél”.

Van az évnek egy olyan szakasza, és ez a december 2o.-a és január o4.-e közti idõszak, amikor a legnagyobb számban az elõbbiekben felsorolt neurológiai tünetek valamelyikét, vagy nagy részét együttesen mutató kutyapáciens kerül a rendelõmbe.
A karácsony és a szilveszter közötti idõszakban számtalan telefonhívást kapok nemcsak Budapestrõl, hanem az ország különbözõ területérõl is. A kutya tulajdonosok segítséget kérnek tõlem, hogyan készüljenek fel gyógyszeresen a petárdázások, a „ piro-technikai mulatságok ’’ idõszakára.
Vannak köztük, általam évek óta gondozásba vett valódi epilepsziákban szenvedõ kutyák tulajdonosai, akik félnek attól, hogy ebben a kritikus idõszakban sûrûsödni fognak az epilepsziás rohamok. Vannak, akik csak tanácsot kérnek, hogy az alapvetõen egészséges idegrendszerû kutyáikon hogyan segítsenek a szilveszteri petárdázások idején, hiszen sok esetben nagy testû, házõrzõ kutyákról van szó, akik nem szívesen tartózkodnak a lakásban, mivel számukra a család és a ház védelme a legfontosabb feladatuk.
Az utóbbi esetben a legegyszerûbb a helyzetem. Ilyenkor, nagy adag nyugtatók (melyek tabletták, és szájnyálkahártyára kenhetõ gél formájában már forgalomban vannak) naponkénti adásával, enyhébb estekben, csak december 31.-én alkalmazva, a kutyák a petárdarobbanások által kiváltott, õrjöngésig fokozódó félelemérzetét el lehet tompítani.
Sokkal nehezebb a helyzetem, ha valódi epilepsziáról van szó. Ebben az esetben, minden petárdarobbanásra egyre fokozódnak a kutyákon a pánik tünetek /zihálás, nyugtalan, megállíthatatlan járkálás, remegés, nyálzás, étvágytalanság, folyamatos menekülési kényszer, esetleg agresszív megnyilvánulások /

A fentiekben felsorolt klinikai tünetek egyaránt vonatkoznak lakásban élõ kutyákra és kertben tartott állatokra is. A kerti kutyáknak egyetlen céljuk van ilyenkor, bejutni a biztonságot jelentõ lakásba vagy elmenekülni a félelmetes dörrenések elõl. Valamelyik petárdarobbanásra várható az elsõ epilepsziás roham jelentkezése, amelyet vagy csak néhány roham követ vagy számtalanul sok / 2 óra alatt 30-50 roham is jelentkezhet /.
Ennek következtében a család az ünnepek alatt, de fõleg dec. 31.-én szinte csak a kutyával van elfoglalva, hiszen mindenáron megpróbálják számára biztosítani a nyugalmat , ugyanis a sorozatos robbanások, nem csak pánik tüneteket okoznak kutyán, hanem egyben rohamprovokáló tényezõként is szerepelnek. Szóba sem jöhet, hogy a család elutazzon az ünnepekre és más gondjaira bízza vagy panzióba adja a pánik betegségben vagy epilepsziában szenvedõ kutyáját.

Sok esetben az elsõ epilepsziás roham is ebben a kritikus idõszakban jelentkezik az állat életében. Ha az elsõ roham jelentkezése erre az idõszakra tevõdik, a mai napig óriási kihívást jelent a számomra szakmailag. Ennek az a magyarázata, hogy a görcsös tünetek hátterében állhat valódi epilepszia, un. alkalmi roham vagy álroham.
A három rohamjelenség hátterét csak elektroencephaográfiás vizsgálattal lehetne elkülöníteni , amelyre az ünnepek miatt és gyors, gyógyszeres beavatkozás igénye miatt nem nyílhat lehetõség az adott helyzetben. Ugyanis ha álrohamról van szó / pszichogén roham/ antiepileptikum adása fokozhatja a rohamok számát, ilyenkor csak nyugtató injekciót szabad adni az állatnak.
Valódi epilepsziában és alkalmi rohamok esetén, azonnal nagy adag antiepileptikum adása javasolt injekciós formában a rohammentesség eléréséig.

Gyakori, hogy az ezen idõszakban a többszörös stressz hatásnak kitett állatokon a rohamok rögzülnek és élete végéig epilepsziás marad az állat. Sokszor az elsõ epilepsziás roham , csak ilyen heves durva ingerre jelentkezik, lehet hogyha a kutya a petárdák okozta hangrobbanásokkal és légnyomásváltozással nem találkozik, az epilepsziája sem alakul ki.
A tartósan beteg kutya kezelése óriási anyagi terhet ró a családra, hiszen az antiepileptikumok és szorongásgátló gyógyszerek hazánkban rendkívül drágák.
Sok estben a család az ünnepek után, az addig egészséges állat euthanáziája mellett dönt, hiszen képtelen a családi költségvetés még egy ilyen terhet elbírni.

Nagyon gyakoriak az állatok traumás sérülések szilveszter tájékán. Sok esetben a kutya a petárda robbanások által kiváltott menekülési kényszer miatt fennakad a kerítésen, az õrjöngõ állatot sokszor a tulajdonos sem tudja megfékezni.
Találkoztam olyan esettel is a amikor az állat a kerítésen próbált átmászni és a több órás küzdelem miatt a kerítésen kapott gyomorcsavarodást és ott is pusztult el.
Láttam olyan esetet is amikor a kutya félelemtõl õrjöngve fejjel törte be a konyha ablakát a lakásba jutás reményében.
A durva hanghatások, a félelembõl adódó menekülési kényszer és tájékozódási zavar következtében, rengeteg állat a séta közben elszökik, védelmet keresve és soha nem találva haza, vagy a gazdi szeme láttára kerül a kocsi kereke alá.

Soha ennyi cédula nincs a váróm faliújságán ,,Elveszett a kutyám, kérem segítsenek!’’ c. felirattal mint a szilveszter körüli idõszakban. (Sokszor elõfordul, hogy akarva vagy akaratlanul a petárda a kutyát találja el, komoly sérüléseket okozva.)
Soha ennyi talált kutyát nem hoznak a rendelõmbe, mint minden év december és január hónapjában, tanácsot és segítséget kérve tõlem.
Mialatt e sorokat írom, február elején, becsöngettek hozzám, és egy csonttá soványodott, gyönyörû, nagytestû kutyát hoztak, azt mondták régóta kint kóborol. Lehet, hogy õt is a petárdák ,,kergették el’’ otthonról az utcára. Mivel lehetõségem van rá, befogadtam, ahogy a szemébe néztem, láttam a könyörgést, hogy „ ne küldj el ” . A gyermekeim Baba-Macinak keresztelték el és velünk fogja leélni az életét, házõrzõként. Azt hiszem õ a szerencsés áldozatok közé tartozik.

Sok ember számára – akik családtagként vagy magányos életükben egyetlen társukként szeretik a kutyájukat - az ünnepnapok kutyájuk elvesztése miatt életük legtragikusabb napjaivá vállnak.
Mindez, az értelmetlen és rendeletek által egyre kevésbé szigorított, karácsonyi ünnepek alatti és a szilveszteri ,,pirotechnikai randalírozásoknak” köszönhetõen.

Sokat szoktam beszélgetni az ünnepek alatt a tulajdonosokkal, hiszen a számtalan kérdés és próbálkozás, hogy állataik ne szenvedjenek szilveszter napján, órákra leülteti egymással szemben az állatorvost és a gazdit.
Sokszor szóba kerül, hogy ki hol tölti a szilvesztert. A tapasztalatom az, hogy az idõsebb generáció akik gyermek vagy felnõtt fejjel átéltek egy világégést és egy 1956-t, határozottan jelentik ki hogy szilveszteri petárda robbanások hangjai feltépik az évek óta begyógyult sebeket.
Félnek ilyenkor kimenni az utcára, nem mennek át sem a gyermekükhöz , sem az unokáikhoz, még akkor sem ha a közelben laknak, hiába hívja õket a család.
A felszínre törõ rossz emlékek miatt ugyanúgy keresik ezek az emberek szilveszter napján a biztonságot, mint szeretett kutyáik.

Budapest, 2oo5. február o3.

Dr. Kiss Gabriella
magánállatorvos